Ma József, Bánk napja van. Holnap Klaudia napja lesz.
Oktatás és nevelés > Bázisintézmény

Bázisintézmény

Az Oktatási Hivatal bázisintézménye

Bázisintézményi programjaink

Az Oktatási Hivatal Bázisintézménye Iskolánk 2017. januárjában adott be pályázatot Az Oktatási Hivatal Bázisintézménye cím elnyerésére. Az Oktatási Hivatal által kiírt pályázaton - a Pedagógiai Oktatási Központ és a bíráló bizottság javaslatai alapján - az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese a rendkívül magas szakmai színvonalú pályamunkák közül a Gyöngyösi Felsővárosi Általános Iskolát érdemesnek ítélte Az Oktatási Hivatal Bázisintézménye cím viselésére.

A bázisintézmény olyan megyei, járási, esetleg országos szinten magas presztízsű hagyományokkal rendelkező, infrastruktúrában a feladatellátáshoz megfelelő módon felszerelt, egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szakmai módszertani, szervezeti kultúrával és innovációval rendelkező, és ezt publikálni, valamint szakmai szolgáltatásként átadni képes intézmény, mely alkalmas adott területen magas színvonalú, hatékony tudásmegosztásra. Olyan intézmény, melyben az adott szolgáltatási területhez kapcsolódó jó gyakorlat eredményesen működik mesterpedagógus vagy mesterpedagógus szaktanácsadó, illetve az intézményvezető által kijelölt pedagógus közreműködésével.

Az Oktatási Hivatal Bázisintézménye cím viselése megtisztelő mind az intézmény vezetése, mind a pedagógusok számára, hiszen a jó gyakorlatok átadásával tovább fejleszthetjük szakmai tudásunkat.

A bázisintézmény jógyakorlatai:

Tánc és mozgás
A tánc és mozgás órák a heti 5 testnevelés óra keretében valósíthatók meg. Fontos, hogy a tanmenetbe való beépítés előtt az iskola Pedagógiai programjába is bekerüljön a változtatás. A tánc és mozgás órák anyaga úgy épül föl, hogy folyamatosan, akár 12 évfolyamon keresztül is végigvezethetők a tematikus egységek, a fejlesztési célok. A tanóra megfelelő képesítésű pedagógus vezetésével, és a szükséges tárgyi feltételek megléte mellett vezethető be. A tánc és mozgás óra a mindennapos testnevelés bevezetésével járó nehézségek megoldására nagyszerű lehetőség.
A tánc a mozgást a művészetek oldaláról ismerteti meg a gyermekekkel. Hozzájárul, kiegészíti és változatossá teszi a testnevelés órákon történő mozgásfejlesztést. A tánc tanulása fejleszti a tér-, ritmus-, forma- és stílusérzéket, testtartást, állóképességet, mozgáskoordinációt. Hozzájárul az egészséges testi-lelki fejlődéshez. A játékokon, táncokon keresztül erősödik a tanulók közösségi érzése, egymás elfogadása. Együttműködésre, alkalmazkodásra, a másik nem, a másik személy elfogadására és megbecsülésére ösztönöz. A mozgás e formája oldja a stresszt, hozzájárul az önkifejezés fejlesztéséhez, erősíti a magabiztosságot.
A népi játékok, táncok elsajátítása elmélyíti a magyarságtudatot, hozzájárul a hazafias neveléshez. A játékok erősítik a szabálytudatot, az improvizációs gyakorlatok pedig a problémamegoldó képességet fejlesztik.
Az órák anyaga általában több tematikai egység, amelyeket a tanár belátása szerint arányosan oszt el az adott időkeretben, vagy akár többet is alkalmaz párhuzamosan. A magasabb évfolyam tananyaga épít a már meglévő ismeretekre, és tovább bővíti azokat valamennyi témában.
A tanterv nem ad meg konkrét gyermekjátékokat, táncokat, csak ajánlatokat tesz. Ezeket a pedagógus maga választja ki, saját belátása, tudása szerint. Fontos azonban, hogy ezek mindenkor illeszkedjenek a gyerekek életkorához, képességeihez és meglévő ismereteihez.
A tanórák tartalmában a pedagógus viszonylagos szabadságot kap, mivel a tantervben leírtaknak megfelelően ő építi fel az óra menetét, felhasználva a tematikus egységeket. Javasolt, hogy kezdetben a gyerekek számára óvodából, ének-zene órákról ismert dalok, gyermekjátékok, zenék kerüljenek az órai alkalmazásra, ezzel is segítve, oldva a kezdeteket.
A tanórákon hasznos, ha megfelelő számú és többféle ritmushangszert tudunk alkalmazni a mondókák, táncok kíséreteként, ezáltal is erősítve a ritmusérzék fejlesztését.
Javasolt, hogy a gyerekek szintjének megfelelően megtörténjen a tanult táncokhoz, dalokhoz, játékokhoz közvetlenül kötődő hagyományok, szokások megismerése, a dalszövegek magyarázata, megértése.
A tánc és mozgás órákra való felkészülés komplex pedagógiai munka. Feltételezi a pedagógus zenei-, táncos- és néprajzi ismereteit.
Gyakorlati nevelés a technika órán
A tanulók a bontott csoportos (fiú/lány) technika órákon a NAT-ban, kerettantervben és a helyi tantervben meghatározott kötelező tananyag elsajátítása mellett sokrétű háztartási ismerettel gazdagodnak a felújított tankonyhánkban. Megismerkednek a konyha célszerű kialakításával, a beépített konyhagépek (villanysütő és -tűzhely, mikrohullámú sütő, hűtőgép) és kézi eszközök (digitális mérleg, vízforraló, turmix, robotgép) biztonságos használatával. A tudatos vásárlás módjával, a reklámok szűrésének jelentőségével. Az egészséges étkezési szokások és ételkészítési eljárások megismertetésével kialakítjuk tanulóinkban a betegségek megelőzésére való odafigyelést, valamint a tálalással és a terítéssel a kulturált ételfogyasztás fontosságát.
Az előkészítő órán történik a csoportalakítás (3-4 fő/ csoport), a készítendő étel hozzávalóinak és beszerzésének megbeszélése.
A gyakorlati órákon a csoport minden tagja részt vesz az ételkészítés folyamatában.
A kulturált ételfogyasztás után fontos a konyha megfelelő rendbetétele: mosogatás, a használt eszközök helyrepakolása.
Az értékelés szempontjai: a megfelelő magatartási szabályok betartása; a csoport együttműködése; a konyhai környezet rendbetétele.
Jövőnkért!
Az intézmény vezetői és tantestülete fontosnak tartják, hogy tanulóink korszerű ismeretekkel, és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése, és védelme érdekében. Ezért indítottuk útjára 20 évvel ezelőtt a „Jövőnkért!” nevet viselő, egyhetes projektünket, amelyben foglalkozunk az egészségneveléssel, az életvitellel, a fenntarthatósággal, s ahol tanári csapatunk is hatékonyan tud együttdolgozni.
A programok összeállításánál figyelembe vesszük az aktualitásokat, a felmerülő igényeket és problémákat. A projekt újszerűsége a globális szemléletmód, a különböző programelemek egységbe foglalása. Így a gyerekek az egy hét alatt megtapasztalhatják, hogy milyen összetett az egészség. A programban valamennyi diákunk és kollégánk részt vesz.
A 6-14 éves tanulók életkoruknak megfelelő szinten foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a modern, helyes táplálkozással, az alkohol-, a kábítószer-fogyasztás és dohányzás hatásaival, a családi- és kortárskapcsolatok fontosságával, az aktív életmód, a sport fontosságával, a személyes higiéniával, és a szexuális fejlődéssel összefüggő változásokkal, problémákkal.
Egy héten keresztül, délutánonként minden osztály számára szervezünk programokat: ismeretszerző előadásokat, zöldség-gyümölcs bábok készítését adott témához, sportversenyeket, vetélkedőket.
Az egészségnevelési hetünkön egy teljes napot szentelünk a környezeti nevelésnek is – ez az ÖKO-nap. Ez tanítás nélküli munkanap, az osztályok számára forgószínpad-szerűen, az iskola egész területén történnek a foglalkozások. Az előzetes feladatok az aula díszítését, az alkalomra való ráhangolódást célozzák (tablókészítés, óriás makett zöldségekről, gyümölcsökről; egészséges-egészségtelen táplálékok stb.). Az egészségnevelési hét keretében megrendezett ÖKO-napon tanulóink tartják a bemutatókat diáktársaiknak. Ezen a napon vendégül látjuk a város nagycsoportos óvodásait is, s programjaink egy részén ők is részt vesznek.
Több éves munkánk eredményeként számos előrelépést értünk el: szemléletváltozás történt a tanulók és a szülők körében, felismerték, hogy az egészség érték; egyre több szülőt sikerül aktívan bevonni programjainkba.
Minőségi változásként jelenik meg az egészségesebb táplálkozás megvalósulása: bekapcsolódtunk az Iskolatej-programba (alsó/felső tagozat); 1-6. osztályos tanulóink rendszeresen kapnak friss zöldséget, gyümölcsöt.
A sport, aktivitás terén: sok diákunk veszi igénybe a testnevelők által tartott reggeli (7-7.45) ingyenes sportfoglalkozásokat; telente egyre több osztályközösség megy korcsolyázni, szánkózni, téli túrázni.
A jó gyakorlat eredményessége több területen is megmutatkozik. Mérni, észlelni elsősorban a szelektív hulladékgyűjtésnél tudjuk az eredményességet. Észleljük, hogy a környezetvédelem a tanulók számára is fontossá vált. Egyre több az iskolában szelektíven összegyűjtött papír-, PET-palack és szárazelem hulladék. A sport terén történt szemléletváltozást a sulirangadókon (fiú foci, lány- és fiú kézilabda mérkőzések az osztályok között) tapasztaljuk, illetve ott, hogy tanulóink egyre több délutáni sportfoglalkozást választanak. Sokan versenyszerűen sportolnak. A természetvédelem területén, az évszaktúráinkon is nyomon követhető a pozitív változás.
A jó gyakorlat eredménye tehát az iskolában minden területen megmutatkozik. Az egy hét programjait következetesen megrendezve erősíthetők azok a célok, melyeket kitűztünk magunk elé.
Képességfejlődési nyomon követési rendszer
  1. Képességfejlődési nyomon követési rendszerünk kialakítása 17 évvel ezelőtt kezdődött. 2000-ben ismerkedtünk meg a holland Belső Gondozói Rendszerrel.
    A belső gondozásnak nincs állandóan alkalmazható modellje, így kialakítottuk saját rendszerünket.
    2002-ben innovatív tantestületünk pályázaton elnyerte a COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program „I. intézményi modell” kiépítésében való részvétel jogát.
    A szakmai továbbképzéseknek köszönhetően, mára többek között végzett fejlesztő pedagógusaink, minőségfejlesztési, illetve mérési-értékelési szakvizsgával rendelkező pedagógusaink hatékonyan segítik a fejlesztő munkát.
  2. Képességfejlődési nyomon követési rendszerünk legfontosabb pedagógiai céljai a következők:
    • Az első osztályos tanulók iskolaérettségének, iskolakészültségének vizsgálata.
    • Reális kiindulási alap biztosítása mind az osztály, mind az egyes tanuló szintjén.
    • Hatékonyabb pedagógiai tervezés: a feltárt hiányosságokra koncentrálva korrekciók, tervszerű fejlesztő eljárások elindítása, egyéni fejlesztési utak kijelölése.
    „Jó gyakorlatunk” legfőbb oktatási céljai:
    • A tanulási kudarcok kialakulásának megelőzése, csökkentése.
    • Segítség nyújtása a szakmai célok és feladatok körültekintő megszervezéséhez, a megfelelő tanítási módszer kiválasztásához, a differenciált egyéni fejlesztés megteremtéséhez.
  3. A képességfejlesztő nyomon követési rendszerünk újszerűsége, egyedisége komplexitásában rejlik. A szociális- és képességbeli hátrányok objektív feltérképezésével lehetővé válik a leszakadók felzárkóztatása, az egyénre szabott fejlesztés.
  4. A képességfejlődési nyomon követési rendszer bevezetése
    Az általunk kidolgozott rendszer dokumentumokkal, méréseredményekkel támasztja alá a nevelők által tapasztalt erősségek, illetve hiányosságok meglétét, emellett megmutatja a gyermek fejlődését, illetve a hozzáadott pedagógiai értéket is.
    A szülők a visszacsatolások alkalmával objektíven értesülhetnek a gyermekük előmeneteléről, illetve a pedagógus által végzett munkáról.
    Mindkét mérés eredményei pontos információval szolgálnak az adott osztály erősségeiről, esetleges hiányosságairól a tanulási képességeket, a szövegértést, illetve a számolási készséget illetően.
    A 4. évfolyamon szociometria-; az 5. és 7. évfolyamon személyiségmérés segíti tanulóink érzelmi-akarati életének fejlődését.
    Az elemzést a támogató szervezet szociálpedagógus szakembere készíti el, s adja át az adott osztály osztályfőnökének. „Jó gyakorlatunk” a tanulócsoportok összetételétől, települési, térségi jellemzőktől, szervezeti működéstől függetlenül működőképes rendszer.
  5. A képességfejlesztő nyomon követési rendszert intézményünkben a négy tagból álló támogató szervezet koordinálja, mellettük az osztályfőnök, a magyar és matematika szakos kollégák munkájára számítunk. Ők vezetik le a méréseket, javítják a feladatlapokat, viszik be az adatbázisba az eredményeket. A mérőlapok aktualizálása, frissítése, a sokszorosítás, az adatbázis kezelése, a méréseredmények elemzése, a visszacsatolások a támogató szervezet tagjai végzik. A kollégák és a fejlesztő pedagógusaink a méréseredmények ismeretében hangolják össze fejlesztő tevékenységüket.
  6. Az átvevő intézmény számára 10 lépésben ajánljuk a jó gyakorlat bevezetését:
    1. lépés: Elsődleges feltétel az innovációt támogató iskolavezetés megléte.
    2. lépés: Annak feltárása, biztosított-e az anyagi fedezet a jó gyakorlat megvásárlásához,
    3. lépés: Rendelkezik-e az intézmény minőségfejlesztési, mérés-értékelési, illetve fejlesztő pedagógus szakemberrel, illetve a képzésükhöz szükséges anyagi fedezettel.
    4. lépés: A SWOT-analízis, amellyel az átvevő intézmény feltárja a jó gyakorlat átvételére vonatkozó erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit.
    5. lépés: A célok, illetve célcsoportok meghatározása.
    6. lépés: A feladatok delegálása: támogató szervezet létrehozása.
    7. lépés: A „jó gyakorlat” bevezetéséhez szükséges egyedi eszközigény biztosítása.
    8. lépés: Az átadó intézmény felkészítésén való részvétel.
    9. lépés: Az átvett jó gyakorlat bevezetése, alkalmazása.
    10. lépés: Az elvégzett munka értékelés.
  7. Az átvevő intézmény a következő eredményeket várhatja a rendszer bevezetésétől:
    • A képességfejlődési nyomon követési rendszer lehetővé teszi az általános iskolai élet dokumentálását első osztálytól nyolcadik osztályig.
    • Reális képet ad az első osztályos tanulók iskolaérettségéről, iskolakészültségéről.
    • Reális kiindulási alapot biztosít mind az osztály, mind az egyes tanuló szintjén.
    • Hatékonyabb pedagógiai tervezést tesz lehetővé.
    • Segíti az alsó tagozatból a felső tagozatba történő átmenetet, megkönnyíti az esetleges pedagógusváltást
    • Megelőzhető, csökkenthető általa a tanulási kudarc.
    • Segítséget nyújt a szakmai célok és feladatok körültekintő megszervezéséhez, a megfelelő tanítási módszer kiválasztásához, a differenciált egyéni fejlesztés megteremtéséhez.
    • Hozzájárul a hátrányos helyzetű tanulók tanulási és magatartási problémáinak kezeléséhez az iskola, az osztály és az egyes tanuló szintjén.

Kapcsolattartó:

Horváth Zoltán Tiborné (intézményvezető)
Telefon: 37/311-062
Email: