Az Oktatási Hivatal bázisintézménye

Bázisintézményi programjaink

Iskolánk 2026-ban adott be pályázatot Az Oktatási Hivatal Bázisintézménye cím elnyerésére. Az Oktatási Hivatal által kiírt pályázaton - a Pedagógiai Oktatási Központ és a bíráló bizottság javaslatai alapján - az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese a rendkívül magas szakmai színvonalú pályamunkák közül a Gyöngyösi Felsővárosi Általános Iskolát érdemesnek ítélte Az Oktatási Hivatal Bázisintézménye cím viselésére 2026-2029 között. Ezt a rangos elismerést immár negyedik alkalommal nyerte el intézményünk.

A bázisintézmény olyan vármegyei, járási, esetleg országos szinten magas presztízsű hagyományokkal rendelkező, infrastruktúrában a feladatellátáshoz megfelelő módon felszerelt, egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szakmai módszertani, szervezeti kultúrával és innovációval rendelkező, és ezt publikálni, valamint szakmai szolgáltatásként átadni képes intézmény, mely alkalmas adott területen magas színvonalú, hatékony tudásmegosztásra. Olyan intézmény, melyben a jó gyakorlat eredményesen működik mesterpedagógus vagy mesterpedagógus szaktanácsadó, illetve az intézményvezető által kijelölt pedagógus közreműködésével. Az Oktatási Hivatal Bázisintézménye cím viselése megtisztelő mind az intézmény vezetése, mind a pedagógusok számára, hiszen a jógyakorlatok átadásával tovább fejleszthetjük szakmai tudásunkat.

A bázisintézmény jógyakorlatai:

Tánc és mozgás a mindennapos testnevelés órán

A táncórákon a tanulók a mozgást a művészetek oldaláról ismerik meg. Hozzájárul, kiegészíti és változatossá teszi a testnevelés órákon történő mozgásfejlesztést. A tánc tanulása fejleszti a tér-, ritmus-forma- és stílusérzéket, testtartást, állóképességet, mozgáskoordinációt. Hozzájárul az egészséges testi-lelki fejlődéshez. A játékokon, táncokon keresztül erősödik a tanulók közösségi érzése, egymás elfogadása. Együttműködésre, alkalmazkodásra, a másik nem, a másik személy elfogadására és megbecsülésére ösztönöz. A mozgás e formája oldja a stresszt, hozzájárul az önkifejezés fejlesztéséhez, erősíti a magabiztosságot.

A népi játékok, táncok elsajátítása elmélyíti a magyarságtudatot, hozzájárul a hazafias neveléshez. A játékok erősítik a szabálytudatot, az improvizációs gyakorlatok pedig a problémamegoldó képességet fejlesztik.

A tánc és mozgás órák a heti 5 testnevelés óra keretében valósíthatók meg. Fontos, hogy a tanmenetbe való beépítés előtt az iskola Pedagógiai programjába is bekerüljön a változtatás. A tánc és mozgás órák anyaga úgy épül föl, hogy folyamatosan, akár 12 évfolyamon keresztül is végig vezethetők a tematikus egységek, a fejlesztési célok. A tanóra megfelelő képesítésű pedagógus vezetésével, és a szükséges tárgyi feltételek megléte mellett vezethető be. A tánc és mozgás óra a mindennapos testnevelés bevezetésével járó nehézségek megoldására nagyszerű lehetőség.

Az órák anyaga általában több tematikai egység, amelyeket a tanár belátása szerint arányosan oszt el az adott időkeretben, vagy akár többet is alkalmaz párhuzamosan. A magasabb évfolyam tananyaga épít a már meglévő ismeretekre, és tovább bővíti azokat valamennyi témában.

A tanterv nem ad meg konkrét gyermekjátékokat, táncokat, csak ajánlatokat tesz. Ezeket a pedagógus maga választja ki, saját belátása, tudása szerint. Fontos azonban, hogy ezek mindenkor illeszkedjenek a gyerekek életkorához, képességeihez és meglévő ismereteihez.

A tanórák tartalmában a pedagógus viszonylagos szabadságot kap, mivel a tantervben leírtaknak megfelelően ő építi fel az óra menetét, felhasználva a tematikus egységeket. Javasolt, hogy kezdetben a gyerekek számára óvodából, ének-zene órákról ismert dalok, gyermekjátékok, zenék kerüljenek az órai alkalmazásra, ezzel is segítve, oldva a kezdeteket.

A tanórákon hasznos, ha megfelelő számú és többféle ritmushangszert tudunk alkalmazni a mondókák, táncok kíséreteként, ezáltal is erősítve a ritmusérzék fejlesztését.

A tánclépések betanítása mellett elméleti ismereteket is kapnak a tanulók, amelyeket csoportmunkában dolgoznak fel néhány órában.

Javasolt, hogy a gyerekek szintjének megfelelően megtörténjen a tanult táncokhoz, dalokhoz, játékokhoz közvetlenül kötődő hagyományok, szokások megismerése, a dalszövegek magyarázata, megértése.

A tánc és mozgás órákra való felkészülés komplex pedagógiai munka. Feltételezi a pedagógus zenei-, táncos- és néprajzi ismereteit.

Gyakorlati nevelés technika órán

Sok iskolától eltérően intézményünkben az 5.- 8. évfolyamokon a tanulók bontott – lány/fiú – csoportokban tanulják külön tanmenet szerint a technika és tervezés (korábban technika, életvitel és gyakorlat) tantárgyat. A tanulók a bontott csoportos (fiú/lány) technika órákon a NAT-ban, kerettantervben és a helyi tantervben meghatározott kötelező tananyag elsajátítása mellett sokrétű háztartási ismerettel gazdagodnak a jól felszerelt tankonyhában. Nemcsak a lányok ismerkednek meg a főzés fortélyaival, hanem a fiúk is kapnak egy kis ízelítőt.

Megismerkednek a konyha célszerű kialakításával, a beépített konyhagépek (villanysütő és -tűzhely, mikrohullámú sütő, hűtőgép) és kézi eszközök (digitális mérleg, vízforraló, turmix, robotgép) biztonságos használatával. A tudatos vásárlás módjával, a reklámok szűrésének jelentőségével. Az egészséges étkezési szokások és ételkészítési eljárások megismertetésével kialakítjuk tanulóinkban a betegségek megelőzésére való odafigyelést, valamint a tálalással és a terítéssel a kulturált ételfogyasztás fontosságát.

Az elméleti tananyag során elsajátított ismereteket a gyakorlatban is alkalmazzák, főznek, kézimunkáznak, illetve kézi varrást tanulnak, majd 7. és 8. évfolyamon gépi varrással is megismerkednek.

A „főzős” órák két részből állnak: az előkészítő órán történik a csoportalakítás (3-4 fő/ csoport), a készítendő étel hozzávalóinak és beszerzésének illetve elkészítésének megbeszélése, a következő órán pedig az ételt megfőzik. A gyakorlati órákon a csoport minden tagja részt vesz az ételkészítés folyamatában. Általában egyszerű, gyorsan elkészíthető ételeket főznek, hiszen a tanítási órák hossza véges, de előfordul, hogy kicsit időigényesebb dologba vágnak bele, például karácsony előtt minden évben mézeskalácsot sütnek a gyerekek, amit haza is vihetnek. Ilyenkor egy kicsit „túlóráznak” és reggel fél 8-kor begyúrják a tésztát, amit később, a technika órán kisütnek.

A főzések során maximálisan betartják a higiéniás szabályokat.

A gyerekek szívesen fogyasztják el a saját készítésű ételeket. A kulturált ételfogyasztás után fontos a konyha megfelelő rendbetétele: mosogatás, a használt eszközök helyrepakolása.

Az értékelés szempontjai: a megfelelő magatartási szabályok betartása; a csoport együttműködése; a konyhai környezet rendbetétele.

Környezeti nevelési program – Egészségnevelési hét - Ökonap

Az intézmény vezetői és tantestülete fontosnak tartják, hogy tanulóink korszerű ismeretekkel, és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése, és védelme érdekében. Ezért indítottuk útjára a „Jövőnkért!” nevet viselő, egyhetes projektünket, amelyben foglalkozunk az egészségneveléssel, az életvitellel, a fenntarthatósággal, s ahol tanári csapatunk is hatékonyan tud együtt dolgozni.

A programok összeállításánál figyelembe vesszük az aktualitásokat, a felmerülő igényeket és problémákat. A projekt újszerűsége a globális szemléletmód, a különböző programelemek egységbe foglalása. Így a gyerekek egy hét alatt megtapasztalhatják, hogy milyen összetett az egészség. A programban valamennyi diákunk és kollégánk részt vesz.

A 6-14 éves tanulók életkoruknak megfelelő szinten foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a modern, helyes táplálkozással, az alkohol-, a kábítószer-fogyasztás és dohányzás hatásaival, a családi- és kortárskapcsolatok fontosságával, az aktív életmód, a sport fontosságával, a személyes higiéniával, és a szexuális fejlődéssel összefüggő változásokkal, problémákkal.

Egy héten keresztül, délutánonként minden osztály számára szervezünk programokat: ismeretszerző előadásokat, zöldség-gyümölcs bábok készítését adott témához, sportversenyeket, vetélkedőket.

Az egészségnevelési hetünkön egy teljes napot szentelünk a környezeti nevelésnek is – ez az ÖKO-nap. Ez tanítás nélküli munkanap, az osztályok számára forgószínpad-szerűen, az iskola egész területén történnek a foglalkozások. Az előzetes feladatok az aula díszítését, az alkalomra való ráhangolódást célozzák (tablókészítés, óriás makett zöldségekről, gyümölcsökről; egészséges-egészségtelen táplálékok stb.). Az egészségnevelési hét keretében megrendezett ÖKO-napon tanulóink tartják a bemutatókat diáktársaiknak. Ezen a napon vendégül látjuk a város nagycsoportos óvodásait is, s programjaink egy részén ők is részt vesznek.

Több éves munkánk eredményeként számos előrelépést értünk el: szemléletváltozás történt a tanulók és a szülők körében, felismerték, hogy az egészség érték; egyre több szülőt sikerül aktívan bevonni programjainkba.

Minőségi változásként jelenik meg az egészségesebb táplálkozás megvalósulása: bekapcsolódtunk az Iskolatej-programba (alsó/felső tagozat); 1-6. osztályos tanulóink rendszeresen kapnak friss zöldséget, gyümölcsöt.

A jó gyakorlat eredményessége több területen is megmutatkozik. Mérni, észlelni elsősorban a szelektív hulladékgyűjtésnél tudjuk az eredményességet. Észleljük, hogy a környezetvédelem a tanulók számára is fontossá vált. Egyre több az iskolában szelektíven összegyűjtött papír-, PET-palack és szárazelem hulladék. A sport terén történt szemléletváltozást a sulirangadókon (fiú foci, lány- és fiú kézilabda mérkőzések az osztályok között) tapasztaljuk, illetve ott, hogy tanulóink egyre több délutáni sportfoglalkozást választanak. Sokan versenyszerűen sportolnak.

Magyar nyelv és matematika tantárgyakban integrált fejlesztő program - 1. évfolyam előkészítő szakasz

Alsó tagozaton tanító két kolléganőnk magyar nyelv és matematika tantárgyakból elkészítette azt a két feladatgyűjteményt, amelyet az első évfolyamon szeptember-október-november hónapokban használnak pedagógusaink. Ezeket a feladatokat a tanítási órák elején alkalmazzák, amely egyaránt megfelelő fejlesztésre illetve motivációként.

A feladatgyűjtemények összeállításának több oka is volt:

• Gyermekek iskolaérettségi szintje különböző
• Más-más óvodából érkeznek
• Szociokulturális különbségekkel találkozunk
• Szülői elvárások magasak
• Óvoda-iskola közötti átmenetet biztosítunk
• Osztályon belüli differenciálás, felzárkóztatás nehézségeinek áthidalása

A program célja, a tanuláshoz szükséges készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése, megerősítése. A feladatgyűjtemény az előkészítő időszakban (szeptember-október-november) hasznos. További célunk, hogy a sokoldalú fejlesztés eredményeképpen a hátrányokkal induló tanulók is szeressenek iskolába járni, s társaikkal együtt tudjanak tovább haladni tanulmányaikban.

A program felépítése:

• A kiindulópont a Tímár Éva féle bemeneti mérés, amelyet már az első tanítási héten megíratnak az első osztályban tanítók.
• A leggyengébben teljesítők a felzárkóztató, kisebb létszámú csoportban folytatják a magyar és matematika tantárgyak tanulását. Itt pedagógiai asszisztens is segíti a tanítónők munkáját.
• A felzárkóztató csoportban mindkét tantárgy tanításához használják a feladatgyűjteményeket, amelyek igazodnak az első osztályos magyar és matematika tanmenethez.

A feladatgyűjtemény felépítése:

• A feladatok különböző tanuláshoz szükséges készségeket és képességeket fejlesztenek.
• A feladatok megoldására az óra első 10-15 percében kerül sor.
• Komplexitás és fokozatosság elve érvényesül.
• Fontos az örömszerző, élményszerű tanulás megvalósítása.
• A feladatok által fejleszthető területek: testséma, auditív percepció, vizuális percepció, finommotorika, számolási készség, taktilis és kinesztikus, verbális kommunikáció, olvasási készség

Biztonságos közlekedés, KRESZ oktatás, KRESZ park

A technika tantárgy keretében 5-8. osztályban dolgoztuk ki KRESZ programunkat.

Ennek célja, hogy a gyerekek biztonságosan és a szabályok alapos ismerete mellett tudjanak részt venni a közlekedésben. A gyalogosokra és a kerékpárosokra vonatkozó legfontosabb jelzőtáblák, illetve szabályok mellett, forgalmi helyzeteket elemeznek. Néhány évvel ezelőtt az iskola dolgozói a betonos udvarra felfestették a kétsávos, gyalogos átkelőhelyekkel és kereszteződésekkel tarkított KRESZ pályát, ahol a gyakorlatban is alkalmazhatók az elméletben megszerzett ismeretek. A pályán az iskolai, pályázat útján beszerzett rollerekkel vagy saját kerékpárral gyakorolnak a gyerekek.

A tanulók minden évben az elméleti feladatok megbeszélése, begyakorlása után életkoruknak megfelelő tesztlapot töltenek ki. Az elméleti felkészülést sok, a technika szakos kollégánk által készített segédanyag, tesztlap, oktatókártya, KRESZ dominó, társasjáték, puzzle segíti. Ettől játékos, de megfelelően átgondolt és hatékony a felkészítés.

Ezután gyakorlati vizsgát tesznek a tanulók, amelyre ugyancsak felkészülnek a KRESZ pályán, rollerekkel illetve saját kerékpárral tanulják a szabályos és etikus közlekedést. A gyakorlati oktatás során a KRESZ pályára jelzőtáblák is kerülnek. Az elméleti és a gyakorlati vizsgák megtétele után emléklapot kapnak. A tanulók a KRESZ tanulására nagyon motiváltak és szívesen vesznek részt a programban, várják mikor kezdődnek el a KRESZ órák. 7. és 8. évfolyamon - főleg a fiúkat - már inspirálja az AM (moped) kategóriás jogosítvány is, ezeken az órákon egy kis ízelítőt kapnak a jogosítvány megszerzéséhez szükséges tananyagból.

A KRESZ oktatásra a technika órákból évfolyamonként 5 órát szánnak és ezt a tanmenetben is rögzítik. 2-2 óra jut elméletre és gyakorlatra illetve 1 óra a „vizsgára”.

Az 2020-ban átdolgozott kerettanterv alapján már a 2023/2024-es tanévtől kezdődően a 8. évfolyamon nem lesz technika óra, így 5-7. évfolyamokon koncentrálódik a biztonságos közlekedés oktatása, amely a bontott lány-fiú technika csoportokban egyaránt megvalósul.

Helytörténeti program – Helytörténeti Önképzőkör

Kolléganőnk mesterprogramjának része az iskolai Helytörténeti Önképzőkör megszervezése, amely először a 2022/2023-as tanév szeptemberében kezdődött el. Ebbe olyan felső tagozatos tanulókat vár, akiket érdekel nagyszüleik, dédszüleik élete és lelkesen kutatják városunk és környéke történelmét is. A felső tagozatos gyerekek számára meghirdetett önképzőkör helytörténeti, néprajzi, építészeti, társadalmi és gazdasági kérdésekkel foglalkozik, ahol kutatási feladatokat is végeznek. A gyerekek először megismerkednek Gyöngyös történelmével, kiemelt épületeinek és személyeinek történeteivel, majd városunk környékének a felkutatása következik. A diákok nem tanítási órán, nem tankönyvekből szereznek ismereteket, hanem városi vezetett sétán vesznek részt, fotókat csinálnak, majd fotókiállítást rendeznek, időszalagot készítenek, családfát rajzolnak. Ellátogatnak a gyöngyöspatai gótikus stílusú, római katolikus templomba, ahol megfejtik a páratlan Jessze fája szoboregyüttes jelképi jelentését, a Nekcsei Biblia alapján pedig iniciálékat festenek, rajzolnak. A mátrafüredi néprajzi gyűjteményben a palócbabák öltözeteit kopírozzák. A Gyöngyös környéki tájházak berendezéseiből információkat szereznek, majd hatalmas gyűjtőmunka eredményeként a nagyszülők, dédszülők használati tárgyait iskolai kiállításon mutatják be.

Programjának kidolgozása és megvalósítása során célja:

• a hon- és népismeret, a néprajz és a művelődéstörténet megszerettetése
• a tanulók általános ismereteinek bővítése, önálló ismeretszerzés elsajátítása
• magyarságunk megőrzésében a hagyományápolás fontossága
• a tanulók kiszakítása a virtuális világból (okostelefon, számítógépes játékok)
• élményközpontú tanítás-tanulás
• a közösséghez tartozás szép érzés megélése
• szülőföldhöz való kötődés és büszkeség megerősítése
• a Mátra Múzeum és a Vachott Sándor Városi Könyvtár épületének, kiállításainak megtekintése, foglakozásain való részvétel
• lakóhelyünk kulturális értékeinek megismerése, értékelése és megőrzése
• az „ oral history ” (elbeszélt történelem) módszer megismerése
• generációk közötti kommunikáció segítése
• városunk kiemelkedő személyiségeinek jellemzése, épületeinek megismerése, fontosabb eseményeinek leírása
• szülők, nagyszülők, dédszülők élettörténeteinek lejegyzetelése, használati tárgyaiknak felkutatása, megismerése
• a felkutatott tárgyakból „Kincsek, értékek ”címmel kiállítás rendezése az iskola aulájában
• a magyarsághoz, nemzetünk megismeréséhez tartozó nemzeti viseletek megismerése
• lakóhelyünk környékének feltérképezése
• Gyöngyös környéki tájházak felkeresése, a kiállított tárgyakkal való megismerkedés
• kézművesfoglalkozáson való részvétel
• helytörténeti tábor programjának megtervezése, lebonyolítása
• Berkenye faültetés az iskola kertjében
• az önképzőkör tevékenységének publikációja

A mesterprogram intézményi céljai: az intézményben folyó történelemtanítás és történelemtanulás magasabb szintre emelése - a mesterprogram eredményeinek hasznosulása a gyerekek tanulási tevékenységeiben és a tanulók teljesítményének növekedésében - a tehetséges kollégák pályán tartása - az intézmény fejlődésében kedvező hatással bíró innováció támogatása - egy Jó gyakorlat megvalósulása - Iskolánk Pedagógiai Programjának kiemelt fejlesztési feladatai közé tartozik Gyöngyös és a Mátra kulturális örökségének bemutatása.

A mesterprogram lehetőséget nyújt a közös tanulás színtereként működő intézmények oktatásba történő bevonására - diákok helytörténeti múzeumlátogatására múzeumpedagógiai foglalkozással - iskolai csoportok fogadására, tudásközvetítés nyújtására - életkornak megfelelő, élményszerű, gyerekeket tevékenykedtető programok szervezésére - a múzeum által keltett hangulat, az eredetiségükben, közelről megvizsgált tárgyak varázsának megismerésére - múzeumpedagógussal történő találkozás biztosítására - iskolában nem, csak a múzeumban megtapasztalható konkrét tudás megszerzésére - a jövő múzeum- és könyvtárlátogatóinak nevelésére - segédanyagok, ötletek biztosítására a tanárok számára - könyvtár bevonására az iskolai oktatásba - képesség megszerzésére a későbbi levéltári kutatásra - eredeti források megismertetésére - hiteles kép biztosítására a történelem korszakairól - együtt gondolkodva tanulás megvalósítására.

Kerámia szakkör bemutatása

„A hagyományok nem csak a múlt emlékei ,hanem azok az értékek és tudások, amelyeket átörökítünk a jövő generációjának”

A Gyöngyösi Felsővárosi Általános Iskolában több mint 25 éve működik alsó és felső évfolyamokon a kerámiázás, szakköri foglalkozás keretein belül. Célunk, hogy gyermekeink testileg és lelkileg egyaránt sokoldalúan fejlett személyiséggé váljanak és megismerkedjenek a múlt és jelen értékeivel.

A kerámia szakkörökön tanulóink megismerkednek az agyag sajátos tulajdonságaival, amely nedvesen képlékeny, formálható, formáját száradás után megtartja, magas hő hatására megkeményedik. Az alsósok gyurmázással kezdenek. Kis golyókat, hengereket formálnak, majd egymásba illesztgetik azokat. A golyócskákból tárgyak, állatfigurák, tányérok, csészék és egyéb tárgyak alakulnak. Nagyon tudnak örülni, ha felismerhető forma vagy figura kerül ki kezeik közül. Évről évre szebb darabokat készítenek. Kedvenceik az állatfigurák, de használati tárgyakat is nagy érdeklődéssel, odafigyeléssel készítenek.

Amíg elkészítünk egy-egy tárgyat, sokszor kézbe vesszük és a hozzá kifejlesztett eszközeinkkel formázzuk, szépítjük, pucolgatjuk, simítjuk, tökéletesítjük, majd kemencébe tesszük. Sokszor ez több hetet is igénybe vesz, mert lassan kell száradnia ahhoz, hogy ne deformálódjon, törjön.

A kerámia szakkör beindítása elengedhetetlen volt égető kemence nélkül, hiszen a megformázott tárgyakat ezzel tehetjük tartóssá, illetve a kiégetés után lehet festeni, színesíteni azokat. A kemencében közel 1000 fokon égnek ki a tanulóink keze munkája által elkészített kis tárgyak. Ezután a következő munkafolyamat a mázazás, majd újra kemencézés.

Az alkotás egy olyan folyamat, amelyben megéljük a közös munka örömét, a „képes vagyok rá érzését”, a kis remekművek elkészítését, miközben fejlődik a tanulók kreatív gondolkodása, kézügyessége, előrelátása, tervezése, koncentrációja. A munka közbeni halk zene a kötetlenebb beszélgetés vagy éppen a csend hozzájárul a tevékenység terápiás jellegéhez. Az agyag gyúrása és formázása segíti a gyerekek ellazulását. Az elkészített tárgyak pedig a tanulók önkifejezését segítik elő azzal, hogy létrehozzák saját művészi alkotásaikat. Ilyenkor tapasztalják meg, hogy milyen értékes a munkájuk. Ez ad motivációt a következő órákra nézve is, de ezen túlmutatva a tevékeny élethez is hozzájárul.

Kapcsolattartó:

Palikné Czövek Ágnes igazgatóhelyettes
Telefon: 30/831-7165
Email: